Közben már eltelt két hét, itthon vagyunk; bár egy nap után vissza kellett menni ismét a kórházba, mert besárgult a gyerek.Fototerápiát kapott, ami azt jelenti, hogy uv-lámpa alá volt téve jópár órán keresztül, majd kis szünet és újra, ez ment majdnem másfél napig.A sárgaság szerencsére elmúlt, de előjöttek egyéb dolgok is, ezért kb két hete nem alszunk szinte sehogy, minden napra, illetve éjszakára jut valami nyűg.Azt sejtettem, hogy a gyerekszülés után vége lesz a nyugodt életünknek egy olyan jó 10 évre, na de ennyire azért ne már...
Érdekes volt megtapasztalni a svéd születéskori kórházi eseményeket.Minősíteni nem akarom, hisz nem vagyok szakmabeli, de minimum fura dolgok ezek.Talán csak egy érdekesség, a kórház két különböző végében keltérő módon gondolkodnak egy frissen szült kismama étkeztetéséről.Az egyik helyen, ahol szülés után közvetlenül laktunk vagy 3 napig, relatíve mindenféle táplálékhoz hozzá lehetett jutni (zöldség, gyümölcs, müzli, húsfélék, sajt, lekvár, tejtermék, gyümölcslé) addig a túlsó végében a lámpázós helyen kiszúrták az ember szemét némi kétszersülttel meg szeletelt sajttal.Ugye hadd legyen tőle sok teje az anyukának.
Persze nem vártunk svédasztalos terítéket (bár itt minden asztal svéd...), de azért kicsit megerőltethették volna magukat.Na mindegy, lényeg az, hogy egyben van mindenki, lassan kezdjük megszokni a család bővülését.Van pár kép a gyerekről is, meg a kórház és környékéről is némi luleå-i fotókkal kiegészítve.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.